ESCAP 2019 beszámoló
A 18. ESCAP Nemzetközi Kongresszus az idei évben került megrendezésre június 30. és július 2. között Bécsben. A kongresszus témája ez alkalommal „Developmental psychiatry in a globalized world” volt.
A rendezvényre a világ számos országából érkeztek előadók, illetve résztvevők. A szakma magyar képviselői is nagy számban jelentek meg a kongresszuson, budapesti, szegedi, pécsi egyetemekről és képzőhelyekről egy előadás és tizenegy poszter került bemutatásra.
A kongresszus Bécs történelmi belvárosának szívében, a Hofburg díszes termeiben kapott helyet. A megnyitó ünnepségre június 30-án este került sor, mely során beszédet mondott többek között Prof. Andreas Karwautz, a kongresszus elnöke és Prof. Stephan Eliez, az ESCAP elnöke. Az est során fellépett a Bécsi Fiú-Lány Kórus (Wiener Sängerknaben), majd Sophie Teres-Völkl énekesnő és hárfaművész és Paulus Hochgatterer osztrák gyermekpszichiáter és író közös produkcióját tekinthettük meg. A megnyitó ünnepséget élőzenés állófogadás követte.
A kongresszus három napján a programot a reggeli óráktól kezdődően párhuzamosan számos szimpózium, kiemelt előadás alkotta, délutántól pedig mindezek mellett pódiumbeszélgetések kaptak helyet egészen a kora esti órákig. Az előadások szüneteiben a résztvevőknek lehetőségük volt megtekinteni a kongresszuson kiállított többszáz posztert is.
Mind az előadások, mind pedig a bemutatott poszterek érintettek számos gyermek- és serdülőkori pszichiátriai kórképet, illetve az ezek etiológiáját vagy kezelését, a gyermek és serdülőkori pszichoterápiákat illető újdonságokat, a gyermekpszichiátriában alkalmazott farmakoterápia helyzetét, továbbá magát a gyermekpszichiátriai ellátás működését, megszervezését, a jövőbeli irányvonalakat érintő kérdéseket.
A kongresszus témájának megfelelően a jelen globális helyzet újabb kihívásairól szóló munkák is nagy számban szerepeltek a programban.
Így például több szimpózium szólt a bevándorló és menekült gyermekek és fiatalok helyzetéről, továbbá a körükben kialakult pszichés kórképek kezeléséről, az erre veszélyeztetett populáció felismeréséről és a lehetséges intervenciókról, pszichoterápiás módokról.
Ugyanígy több szimpózium tárgyalta az internet és a digitális média jelentette kihívásokat, a túlzott internethasználat gyermekpszichiátriai szerepét, illetve a modern technológia terápiába való bevonását.
Talán ezen a területen az egyik legtöbb újdonságot bemutató program a gyermekpszichiátriai ellátásban napjainkban egyelőre kevéssé elterjedt terápiás lehetőség, a virtuális valóság használatáról szóló kiemelt előadás volt. A megnyitó nap délelőttjén elhangzott prezentációban az előadó, Dr. Lucia Valmaggia videókkal illusztrálva mutatta be a virtuális valóság eszköztárát és alkalmazásának lehetőségeit több pszichiátriai kórkép, többek között az egyes fóbiák kezelésében.
Egy másik érdekes prezentáció a témában szintén egy olyan kiegészítő terápiás lehetőségről szólt, melynek használata egyelőre gyerekcipőben jár az ifjúkori pszichés zavarok ellátásában, azonban a jövőben fontos szerepet kaphat majd. A kongresszus záró napján mutatta be Dr. Maurizia Franscini a Zürichi Egyetemről applikációjukat, a Robin Z-t. Az alkalmazást kifejezetten pszichés betegséggel küzdő fiatalok számára fejlesztették ki. Egy több operációs rendszerre elérhető, ingyenesen letölthető, offline is működő programról van szó, melynek segítségével a fiatalok regisztrálhatják aktuális pszichés állapotukat, bejegyezhetnek heti terveket, célokat, de akár terapeutájukkal közösen elkészíthetik krízistervüket is, melynek részeként lehetőségük van a korábban megadott kontaktszemélyek direkt elérésére is az applikáción keresztül. Mindezek mellett az alkalmazásban az aktuális gyógyszeres terápiát is tárolni lehet, illetve készítői ellátták egy emlékeztető funkcióval is, mely jelzi felhasználójának a gyógyszerbevétel esedékességét. A program csak bejelentkezést követően használható, továbbá minden megnyitáskor kér egy korábban megadott biztonsági kódot, melyekkel védi a felhasználóját. Az alkalmazás több nyelven elérhető már, a magyar fordítás egyelőre még várat magára.
Kiemelt szerepet kapott továbbá a kongresszus programjában a 22q11.2 deléciós szindróma gyermekpszichiátriában betöltött szerepe is, több szimpózium tárgyalta az eltérés pszichózissal való összefüggését, az érintettek kognitív működését.
Az idegfejlődési zavarok vonalán több előadás, szimpózium és poszter foglalkozott az ADHD-val, az autizmus spektrum zavarral, a kettő komorbiditásával, vagy például utóbbi pszichózissal való összefüggésével. Nagy számban szerepeltek a programban továbbá evészavarokról, gyermekkori elhízásról, azok neurobiológiai, genetikai hátteréről, újabb intervenciós lehetőségeiről szóló munkák is. Ugyanígy számos prezentáció tárgyalta a szülőség, egyes szülői magatartások, a korai kötődés zavarainak szerepét a későbbi pszichés kórképek kialakulásában, illetve több szimpózium és kiemelt előadás témáját adták személyiségzavarokról, különösen a borderline személyiségzavarról, nem szuicidális önsértésről, szuicidiumról és prevenciójukról szóló kutatások, esetbemutatások.
Összességében elmondható, hogy a 18. ESCAP Kongresszus három napja alatt számos újdonságot ismerhettek meg a résztvevők, és a programban bemutatott munkák nyitva hagytak több fontos kérdést az ellátással, a szakma jelen kihívásaival, további fejlődésével, irányvonalaival kapcsolatban, melyek megválaszolása a jövő feladata lesz. A következő, 19. ESCAP Nemzetközi Kongresszus 2021-ben Maastrichtban kerül majd megrendezésre.
dr. Szita Judit